Mielőtt bármilyen házi kedvenc beszerzése mellett döntünk, körültekintően nézzünk utána adott állat faj, fajta igényeinek és életvitelének és gondoljuk át felelősségteljesen, hogy passzol-e a mi életstílusunkhoz. Képesek leszünk adott állattal annyi időt foglalkozni, amennyit igényel, biztosítani tudunk számára mindent, amit az igényei megkívánnak? Megfelelő táplálék, elegendő mozgás, más fajtársakkal való kapcsolat, fizikális és mentális foglalkozás, több évnyi elkötelezettség, anyagi ráfordítás?
Ne felejtsük el, hogy egy állat, egy élőlény magunkhoz vétele hatalmas felelősséggel jár. Annak az élőlénynek a jólétéért mi leszünk felelősek. Ne kezeljük őket tárgyként.
Hogyan legyünk felelős kutyatartók?
Mielőtt kutyát veszünk magunkhoz, döntsük el, hogy fajtatiszta kutyát szeretnénk tenyésztőtől, vagy egy menhelyről szeretnénk otthon biztosítani számára. Kerüljük a szaporítókat, a tenyésztőknél természetes az oltások, törzskönyv megléte, míg az örökbeadásokat ivartalanítási kötelezettség, szerződés kíséri. Tájékozódjunk, a fajta jellegéről, temperamentumáról, mozgásigényéről és egyéb igényeiről (hosszúszőrű kityák esetében pl. kutyakozmetika) és utána döntsük el, hogy melyik fajta való nekünk. Ne csak küllem alapján döntsünk, hanem az állat és saját életvitelünk összeférhetősége alapján. A kölyökkutyáknak meg kell tanítani a szobatisztaságot, hogy ne romboljanak, biztonságos lakásba/kertbe (odafigyelni a mérgező növényekre, elektromos kábelekre) hozzuk őket.
Miután magunkhoz vettük az új családtagot, fontos, hogy chipezzük be őt, regisztráljuk a chipet, így bármi történjen a kutyával, a chip szám alapján azonosítani tudják (Magyarországon a kutyák chipezése kötelező), de hasznos lehet egy nyakörvön található biléta (kutya hívóneve, telefonszámunk), ami bárkinek könnyen leolvasható. Rendszeresen kapja meg kötelező oltásait, és kezeljük külső és belső élősködők ellen. Az oltással elkerülhetőek az olyan súlyos betegségek, mint például a Parvó vagy a veszettség, amik a kutya és az ember szempontjából is életmentőek lehetnek, hiszen a veszettséget mi is elkaphatjuk a kutyáktól.
Fontos a rendszeres féreghajtás is, mert komoly egészségügyi problémái lehetnek az állatnak tőlük, ráadásul emberre is átterjedhet. A külső élősködők (bolha, kullancs, szúnyog által terjesztett szívférgesség) pedig nagy bosszúságot tudnak okozni, továbbá súlyos betegségeket is hordozhatnak. Ha nem vagyunk tenyésztők, ivartalanítsuk kedvencünket, Magyarországon még mindig komoly probléma a rengeteg kóbor kutya és a menhelyek is tele vannak.
Ha kertes házban tartjuk a kutyákat, akkor úgy legyen megépítve a kerítés vagy kutya kennel, hogy az állat ne tudjon megszökni, ezzel saját magát vagy más állatokat, embereket veszélyeztetve. A kerti kutyáknak mindig biztosítsunk meleg, száraz búvóhelyet, kutyaházat, ahova el tudnak rejtőzni az eső, hó és hideg elől. A rendkívüli hideg napokon, amikor – 10-15 fok alá is esik a hőmérséklet, megfontolandó arra az 1-2 éjszakára beengedni fűtött helyre a kutyát. Vannak kivételek, de manapság már a legtöbb kutya nem viseli el a tartós hideget.
Ha kennelben tartjuk, győződjünk meg arról is, hogy van árnyékos helye, hogy a nyári tűző nap elől is el tudjon bújni. Tilos a kutyát tartósan megkötve, láncon tartani vagy direkt elveszíteni! Természetesen friss víz, télen, nyáron legyen előtte. Figyeljünk oda a táplálék minőségére és mennyiségére (a folyamatos, korlátok nélküli etetés elhízáshoz vezet, ez nem a megfelelő módja a szeretet kifejezésének). Gondoskodjuk kedvencünk megfelelő ellátásáról, akkor is, ha elutazunk (szomszéd, kutyapanzió stb.).
Nem csak a lakásban tartott kutyákat, de a kerti kutyákat is érdemes legalább naponta egyszer elvinni sétálni, hogy mozgásigényét kielégíthessék. Illetve olyan ingerek (új szagok, idegen emberek, kutyák, más állatok) érik a kutyát egy séta közben, amik a kertben nem fogják. Ezek az ingerek a kutya mentális egészsége fenntartásából is nagyon fontosak, hogy szocializálódjon kutyához, emberhez, akár más állatfajokhoz, különböző helyzetekhez is, ezzel csökkentve az agresszió kialakulását.
Fontos és nagyon hasznos a jó kutyaiskola vagy kutyatréner (technikája tudományos alapokon nyugszik, pozitív megerősítéssel dolgozik, nem bántalmazza az állatokat) szolgáltatásainak igénybevétele. Egy kölyökkutyának ezzel alapozzuk meg a jövőjét; egy menhelyi vagy felnőtt kutya esetén pedig segít a bizalom elmélyítésében és a közös élet kialakításában. A kutyás sportok (agility, flyball, frisbee, obecience, IPO, BH, őrzővédő, dogdancing, canicross, bikejöring, szánhúzás, coursing, mantrailing, treiball) jó elfoglaltságot jelentenek, de taníthatjuk a kutyánkat otthon is. A lényeg a közösen töltött idő: játszunk vele, adjunk neki finom falatokat, dicsérjük meg, ha jól viselkedik. Sokkal könnyebb a jó viselkedést megerősíteni, mint a rosszat büntetni. Használjuk ugyanazt a módszert – pozitív megerősítés – , amit a Budakeszi Vadaspark munkatársai használnak a vadállatoknál, így megtaníthatjuk a legjobb barátunkat, hogyan működik a világunk, segítünk neki hogyan utazzon BKV-n (póráz, szájkosár, kutyajegy vagy bérlet)/autóban, ne féljen az állatorvosnál vagy az egyedülléttől.
A lakásban tartott kutyákat rendszeresen ki kell vinni sétálni, legalább naponta kétszer, ideális esetben háromszor. Gondoljunk arra, hogy ők egyedül ebben az időpontban tudják elvégezni a dolgukat, nem egészséges és kellemes hosszú ideig tartogatniuk.
Séta közben mindig kössük pórázra a kutyánkat (Magyarországon a kutyafuttatók kivételével kötelező), még akkor is, ha szófogadó és barátságos. Sosem tudhatjuk, hogy milyen új helyzetben találjuk magunkat, ami olyan reakciót vált ki a kutyánkból, amire nem is számítunk. Illetve sose tudhatjuk, hogy a másik kutya, akivel összefutunk mennyire barátságos, reagálhat agresszívan és ezzel mind a saját mind a másik gazdi kutyáját veszélybe sodorjuk.
Sétához szükséges a megfelelő felszerelés: nyakörv, póráz vagy hám és legyen nálunk mindig legalább két zacskó a kutyaürülék számára, amit szedjünk fel és dobjunk ki egy kukába vagy vigyük magunkkal.
Az agresszívan viselkedő kutyákat pedig különös tekintettel csakis pórázon (esetleg szájkosárral) sétáltassuk, mert nem csak más kutyákra, de a gyerekekre és idősekre is veszélyt jelenthetnek. Ha a kutyánk már mutatott más kutya vagy ember felé agresszivitást több, mint egy alkalommal, akkor fokozottan oda kell rá figyelni, a balesetek elkerülése végett csak pórázzal és zsúfolt helyen szájkosárral érdemes sétáltatni. Érdemes lehet elvinni akár kutyaiskolába is, hogy a kutya más megoldó kulcsot tanulhasson az az agresszív viselkedés helyett. Az agresszív viselkedés kezelhető.
Apró termetű kutyáinkra is tegyünk pórázt, igaz komoly sérülést nem tudnak okozni, de sokszor pont a kistermetű kutyáknak van a legnagyobb önbizalmuk és kiprovokálhatják más kutyánál az agresszivitást, a nem megfelelő viselkedésükkel.
Tanuljunk a kutyákról, a testbeszédükről, viselkedésükről, így könnyebben megértjük őket, segíteni tudunk nekik egy-egy ijesztő helyzetben, támaszként számíthatnak ránk, így időben észrevesszük, ha a kutyánk pl. félelemből agresszív. A kutyákra is igaz, hogy az a jó játék, amit mindenki élvez, ezt könnyen ellenőrizni tudjuk: néha hívja minden gazda magához a kutyáját, ha mindegyik folytatni szeretné a játékot, akkor engedjük őket. Viszont ahogy az embereknél, úgy a kutyáknál is különböző temperamentumok vannak, figyeljünk hát rájuk.
Amennyiben a kutyánk nem 100%-ban biztosan behívható bármilyen helyzetből (más kutya, macska, gyerek, felnőtt, vadállat, erős zaj, dudálás, tűzijáték, stb.), ez esetben is fontos a póráz. Mivel a legtöbb gazdi nem biztos, hogy minden váratlan helyzetet tapasztalt már kutyájával, így nem tudja kiszámítani, hogy mennyire lesz behívható pl. egy vadállattal való találkozás esetén.
Ha már a vadállatoknál tartunk, akkor erdőben is kötelező a póráz használata, az erdő és a benne élő vadállatok nyugalma érdekében. A kutya felzavarhatja az erdei állatokat, stresszt, riadalmat okozva bennük, ami az életükbe kerülhet. Továbbá a házi kedvencünk is komolyan megsérülhet például egy malacait féltő kocától, ilyenkor az is előfordulhat, hogy kutyánk hozzánk szalad biztonságot keresve, maga után csalva egy felbőszült vaddisznó kondát. Ráadásul minden évben komoly károkat okoznak a vadállományban az elárvult, kóbor kutyák, akik szintén vadásznak, de más természetes ragadozókkal (farkas, hiúz, vadmacska, medve) ellentétben sokszor szórakozásból ölnek, vagy csak megsebesítik a vadat, sokszor hosszas szenvedésre ítélve azt.
Ez úton kérjük a Vadaspark környékén kutyát sétáltatókat, hogy főleg a bejárat és a nyitott kapuk környékén tegyék pórázra kedvenceiket, mert a parkból jövő izgalmas állatszagok vagy riadalmat okozhatnak a kutyában és elszaladnak, vagy túlzott érdeklődést mutatnak és beszaladhatnak a Vadasparkba, mely veszélyes a kutya szempontjából is és a mi állatainkra nézve is. Sajnos a felelőtlen és figyelmetlen kutyatulajdonosok miatt történt már baleset is beszökött kutya miatt, mely során Mara nevű őz sutánk komoly sérüléseket szenvedett. Minden kutya gazdit kérünk, hogy fokozott figyelemmel sétáljon a kutyájával és a Vadaspark kerítése mellett, illetve a Vadaspark legalább 200 m-es körzetében CSAKIS PÓRÁZON sétáltassa a kutyáját.
Fel szeretnénk hívni mindenki figyelmét, a kutyások körében egyre elterjedtebben használt, de sajnos még a köztudatban ritkán ismert sárga szalag használatára. Ha egy gazdi a kutyája nyakörvére, hámjára, pórázára sárga szalagot köt, azzal jelezni szeretné más kutyások és emberek felé, hogy az a kutya nagyobb teret igényel. Mindenki figyeljen oda erre a jelzésre és ne közelítsük meg az ilyen szalagot viselő kutyákat. Ez a szalag jelentheti, hogy a kutya agresszív, fél, egészségügyi problémái vannak, rehabilitáció vagy tréning alatt áll.
Hasonlókép ne simogassuk, ne akarjuk etetni, ne zökkentsük ki semmilyen módon a segítőkutyákat (megkülönböztető jelzés: hám/kendő és igazolvány) munka közben (vakvezető, roham jelző, mozgássérült-segítő, hallássérült-segítő kutyák, személyi segítő, terápiás kutyák, stb.), mert a kutya figyelmének lankadása a gazdája életébe is kerülhet. Ezek a kutyák sokkal több helyre bemehetnek gazdáikkal (pl. élelmiszerbolt, posta, bank stb.) és a BKVn sem szükséges szájkosarat viselniük.
Szintén különleges elbírálás alá esnek az egyéb munkakutyák is (pl. rendőr és szolgálati, vadász, terelő, szánhúzó, rom és terület kutató, nyomkövető, vízi mentő, lavina kutató kutyák), akik számos helyre elkísérik gazdáikat a munka során.
Tehát fontos, hogy kutyavásárlás vagy örökbefogadás előtt tájékozódjunk. Tudatosítsuk magunkban, hogy 10-18 évre vállalunk felelősséget egy életért. Etetése, éves orvosi ellátása, esetleges egészségügyi problémái és további szükségleteinek ellátása magas költséggel jár. Ne ugorjunk fejest a kutyatartásba érzelmi alapon, ne ajándékozzunk élő állatot, hanem megfontolt ember módjára gondoljuk át az egészet.
A kutyások pedig legyenek tekintettel egymásra és a nem kutyásokra is. Próbáljunk meg egy olyan kutyás közösséget létrehozni, hogy ne veszélyeztessük egymás házi kedvencét, vagy éppen más járókelőket. Legyünk tekintettel arra, hogy nem mindenki szereti a kutyákat, ne engedjük oda mindenkihez kedvencünket. Aki pedig meg szeretne simogatni egy idegen kutyát, az mindig kérdezze meg előtte a gazditól, hogy szabad-e.
Figyeljünk oda és vigyázzunk egymásra!
(Ne felejtsük el, hogy bár mi külön kiemeltük, hogy milyen oknál fogva érdemes pórázra kötni a kutyákat, de Magyarországon a kutyafuttatók kivételével mindenhol kötelező a pórázhasználat!)