Az 1980 évek végén írták le először Olaszországban a Távol-Keletről származó szemférgességet okozó Thelazia callipaeda parazita fonálférget. A szemféregként is emlegetett élősködőt aztán 2014-be dokumentálták Magyarországon és az utóbbi években Európa számos országában. Érdekesség, hogy a fertőzések nagy többsége ragadozó állatoknál fordul elő, vannak azonban kivételek is. Egy 2018-as jelentés alapján a hazai fertőzöttség ugrásszerűen megnőtt. Elsősorban a kutyáknál, macskáknál – vadállatok esetében pedig rókánál, borznál, nyest okoz problémát, de nyulakról, szarvasmarháról sőt ritka esetekben emberről is leírtak eseteket.

A fonalférget egy apró gyümölcslégy faj az ún. Phortica variegata terjeszti a mérsékelt övben. Ez a kétszárnyú rovar jellemzően erdős területeken fordul elő – biztosan sokan találkoztak már vele erdei sétájuk során. Gondoljunk csak az arcunk, szemünk előtt repkedő lecsaphatatlan, elzavarhatatlan jószágokra. Róluk van szó! A parazita, a légy táplálkozása során kerül a szembe, ez az állat ugyanis könnyel táplálkozik, mindezek miatt ezeket a legyeket arclegyeknek is nevezik. Ezt követően a fonálféreg a kötőhártya és a pislogóhártya alatt élősködik tovább.

A gyümölcslegyek táplálékszerzésében a látás mellett a szaglás a legfontosabb érzékelési mód. A Budakeszi Vadasparkkal való együttműködés keretében az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi intézetének munkatársai azt vizsgálják, a Phortica variegata gyümölcslégy milyen illatmintázatok alapján találja meg az emlősállatokat és különbséget tesz-e/tud-e tenni ragadozó és növényevő állatok illatmintázata között.

Ennek kiderítésére a Budakeszi Vadaspark kifutóiban elhelyezett ún. szőrcsapdákból származó szőrmintákról gyűjtenek illatanyagmintáka. Az intézetben emellett lehetőség nyílik megvizsgálni, hogy az illatmintában található akár többszáz vegyület közül, a Phortica gyümölcslégy mely vegyületeket képes ez érzékelni a csápján.  Összehasonlítást végzünk ragadozó, mint pl. róka, nyestkutya, mosómedve, aranysakál, vadmacska illetve növényevő állatok, mint pl. dámvad, muflon, cigája és racka juh, kecske, ló, szamár bundájának illataival.

Az állatszőrökről gyűjtött illatanyagminták mellett a fajok ürülékének illatösszetételét is összehasonlítjuk a már említett műszeres módszerekkel, hiszen a legyeket távolról egy sűrű erdőben feltehetően a szőr illatánál erősebb illatok is vonzzák és segítik a gazdaállat keresésében. Az együttműködés keretében a Növényvédelmi Kutatóintézet laborjában azonosított, a Phortica légy számára vonzó vegyületek szintetikus változatával kísérleti rovarcsapdázást is végzünk. Tervek között szerepel továbbá a Phortica légy szaglása mellett, látásának vizsgálata hiszen a rovar hím egyedei sebészi pontossággal képesek megtalálni az állatok és az ember szemét is, pedig ebben az illatok már nem nyújtanak további segítséget. A megtalált gazdaállat szemének felismerésében, annak csillogása, polarizáltsága, fényvisszaverése segítheti őket. A ragadozó állatok szemei alapvetően a fej elülső oldalán míg a növényevők szeme egymástól távolabb a fej két oldalán helyezkedik el, ezért akár a szemek elhelyezkedése is fontos kiindulópont lehet a megfelelő gazdaállat azonosításában.