A keleti sünök téli álmának az ideje akkor jön el, amikor a hőmérséklet nappal és éjszaka is tartósan 15 Celsius fok alá süllyed. Előtte azonban még sok olyan dolguk akad ezeknek az aprócska jószágoknak, amelyekben mi is a segítségükre siethetünk, akár nagyvárosban, akár a természethez közel, vidéken élünk! Nagy Ingridet, a Budakeszi Vadaspark kisállat gondozóját arról kérdeztük, hogy mit csinálnak ilyenkor a sünök, hova bújnak el, és mi hogyan lehetünk a segítségükre?
A keleti sünök sok más állathoz hasonlóan – például, mint a nagy pele –különféle biztonságosnak vélt rejtekhelyekre bújnak el októberben és novemberben. Teszik ezt a táplálék szűkössége és a hideg miatt. Amikor a hőmérséklet tartósan 10-15 Celsius fok alá csökken, a vackukat már el sem hagyják a következő év tavaszáig, téli álmot alszanak.
A hibernáció létszükséglet számukra, hiszen télen nem találnának kellő mennyiségű táplálékot. A téli álom lényegében egy szinte tökélyre fejlesztett túlélési stratégia, melynek segítségével sikeres lehet az áttelelés. A hibernáció állapotában az állatok testhőmérséklete akár 0-5 Celsius fokra is lecsökkenhet, anyagcseréjük és szívverésük is lelassul. Többek között ezzel a technikával biztosítják, hogy az ősszel felhalmozott zsírraktáruk kitartson a következő 5-6 hónap során.
A hosszú álom időszaka előtt a legfontosabb teendőjük, hogy elegendő táplálékot vegyenek magukhoz ahhoz, hogy gond nélkül átvészeljék az ínséges időszakot. Ebben segíthetjük is őket akár nagyvárosokban, akár vidéken élünk.
Következzen néhány jó tanács, amelyek betartásával nem csak a sünök kedvében járhatunk, de figyelhetünk a biztonságukra is!
Ne égessünk avart!
Ha az udvarunk végében már gondosan összegereblyéztük a fák lehullott leveleit, akkor azt már semmiképpen ne bolygassuk, pláne ne égessük el! Nagy eséllyel azt a kupacot egy sün már kibérelte magának, hogy ott töltse el a következő hónapokat, mély álomba merülve.
Az avarégetés ilyenkor már azért is veszélyes, mert a téli álmát alvó sün nem tud időben kimenekülni a lángok közül, helyette az egyetlen védekezési stratégiáját veti be, összegömbölyödik, és így bennég az avartűzben. Ezt meg ugye senki sem szeretné!
Ha tehetjük jövő tavaszig hagyjuk érintetlenül a levélkupacokat, mert a sünöket felébreszteni is komoly hiba, hiszen a közeledő téli időben nem találnak maguknak táplálékot, így nincs esélyük a túlélésre.
Segítsük őket a felkészülésben is!
Az őszi készülődésben a megfelelő, zsírban, vitaminban és kalóriában gazdag táplálék elfogyasztása nélkülözhetetlen a sünök számára. Bár alapvetően rovarevők, fő táplálékuk mégis a földigiliszta, a csiga, gyakran esznek sáskát, de nem ritka az sem, hogy a madarak tojásait vagy kisebb gyíkokat, esetleg lehullott gyümölcsöket falatoznak.
Ha kedveskedni szeretnénk a kertünkben élő sünöknek és segítenénk nekik a hízásban – egy-egy felnőtt példány akár a 1,5 kg-ot is elérheti –, akkor ilyenkor ősszel bátran tegyünk ki nekik nedves kutya- vagy macskatápot, lisztkukaclárvákat, tojást, halat, túrót és sajtot. A sün laktózérzékeny, ezért tejet semmiképpen ne adjunk neki, hiszen az úgy megterheli az emésztőrendszerét, hogy legrosszabb esetben bele is pusztulhat.
Építsünk búvóhelyet!
A sünök természetes és kedvenc búvóhelyei közé tartoznak a száraz levelekből, ágakból és gallyakból álló puha, meleg vackok. Az őszi készülődés közben az ilyen tulajdonságokkal rendelkező helyeket szemelik ki, s az adott helyen idővel sünfészket is készítenek maguknak.
Süngarázst vagy süntanyát mi is könnyen telepíthetünk számukra a kertünkbe. Az egyik lehetőség, hogy a lakot egy boltban megvásároljuk, de barkácsolhatunk magunk is, akár a gyerekekkel közösen.
A másik alternatíva, hogy az udvar egy eldugott és védett szegletében összegyűjtött kerti zöldhulladékot otthagyjuk komposztálódni, hogy ezek a parányi avarlakók bátran beköltözhessenek. Ezt mellesleg később az elültetett növények sem bánják, hiszen a zöldhulladékból idővel értékes humusz válik, a négylábú lakók pedig a meleg időkben megeszik a csigákat és a rovarokat, meghálálva ezzel a gondoskodásunkat.
A Budakeszi Vadasparkban a kifutóban élő két keleti sünnek – egy nőstény és egy hím – szintén van egy saját süngarázsa, amit ilyenkor a lehullott levelekkel maguk bélelnek ki.
A keleti sün védett állat, eszmei értéke 25 ezer Ft! Ha késő ősszel bajba jutott, sérült sünt találunk, ne haza vigyük, helyette a Fővárosi Állatkertbe vagy a Sünbarát Alapítványhoz, ahol megfelelő ellátást kaphat!
Tartsuk szem előtt azt is, hogy a sünök magányos állatok, ezért, ha egyedül kószáló példányt látunk, ne aggódjunk miatta, inkább hagyjuk menni a dolgára.
A Budakeszi Vadasparkban élő sünök közül Hamit, a zoopedes sünit közelebbről is megismerhetjük a bemutatókon és az alábbi Állati interjúból is: https://budakeszivadaspark.hu/hirek/allati-interju-7-resz-a-keleti-sun/