2020.09.28 11:05
A szeptemberi Hónap Állata címet hatalmas fölénnyel a macskabaglyok nyerték, akik már több, mint 8 éve színesítik a vadasparki lakóközösséget. A most következő interjúban a macskabagoly hölgyek felfedik előttetek a titokzatos éjszakai életüket.
Mindenekelőtt köszönöm szépen, hogy időt szakítottatok rám és nappal is rendelkezésemre álltok. Kérlek, mutatkozzatok be az olvasóknak!
Szervusztok! Oh, ugyan… Bár éjszakai madarak vagyunk, mégsem alusszuk át a nappalokat, így egyáltalán nem nagy fáradtság nekünk ez az interjú. Sőt, szeretjük, ha valaki érdeklődik irántunk, ezért szívesen beszélgetünk.
Ez nagyon kedves Tőletek.
Szóval amit elsőre tudnotok kell rólunk, hogy mi már olyan régóta lakunk itt a Vadasparkban, hogy a gondozóink nem adtak nekünk külön nevet, ezért – ahogy mi tudjuk – csak macskabagolyként szólítanak bennünket. A korunkat is csak saccolni tudják. Körülbelül 8-10 évesek lehetünk.
Ráadásul sokáig még azt sem tudták, hogy tojók vagy hímek vagyunk! Mindig meglepődtek, hogy a tojásainkból nem keltek ki fiókák. Hiába élünk ideális környezetben itt a Vadasparkban, ha egyszer nincs a közelünkben egy fess “úrimadár”, akkor nem is számíthatunk csemetékre…
Való igaz, de tudtad, hogy ennek különleges oka van? Mégpedig az, hogy a fajunk esetében nagyon nehéz különbséget tenni a tojó és a hím egyedek között. Szabad szemmel nem is igen lehet meghatározni.
Ezt eddig nem is mondtad, pedig milyen régóta vagyunk legjobb barátnők!
Küllemre Ti is nagyon hasonlóak vagytok. Hogyan ismerhetnek fel Titeket a látogatók?
Egyikünknek van egy afféle szépséghibája…
Ne kertelj! Sajnos az én csőröm egy kicsit furán áll… De csak akkor látszik, ha közelebbről nézitek, messziről szerencsére nem olyan feltűnő. Csak Virág és Kati, a gondozóink tudják ezt a titkot.
Ne aggódj, én sem vettem észre!
Térjünk vissza egy kicsit a nemekre! Korábban említettétek, hogy a fajotok tojó és hím egyedeit első ránézésre nem lehet megkülönböztetni. Elárulnátok, ezt mégis hogyan lehet megtenni?
Se a tollunk színéből, se a szemünkből nem lehet megállapítani a nemünket.
És hogy is mondjam, alulról sem látni igazából semmit…
Na igen! Éppen ezért egy speciális állatorvosi vizsgálaton kellett részt vennünk, hogy kiderítsék, miért nem születnek fiókák. Ez egyébként egy teljesen fájdalommentes dolog volt, én már nem is emlékszem rá.
Macskabaglyok vagytok. Minek köszönhetitek a neveteket? Talán doromboltok?
Neeem, mi olyat nem tudunk. Sokan azt gondolják, hogy a szemünk az, ami miatt “macskásak” vagyunk. Pedig ez nem így van. A fiókáink szoktak nyávogáshoz hasonlító hangot kiadni, amikor a szüleiket hívják.
Ha közelebbről megnézed a szemeinket és az “arcunkat”, akkor láthatod, hogy sokkal jobban hasonlítunk az emberekre, mint egy macskára. Bár Katit inkább az ewok-okra emlékeztetjük… Tudjátok, a Star Wars filmek törpe és szőrös lényeire.
Az ewok-okban van némi igazság, na de az emberekre? Ezt kifejtenétek?
Meglepődtél, igaz? Két hatalmas, fekete szemünk van, ami a többi madáréval ellentétben nem oldalt, hanem az arcunk elején helyezkedik el, mint Nektek.
Barátnőm, ne felejtsd el azt se, hogy emiatt bölcsnek is gondolnak minket. Nem vitatható… Rengeteg szép dolgot átéltünk már itt a Vadasparkban, tudnánk egyet s mást mesélni!
Az emberekben különös kép él rólatok. A régi időkben például a balszerencsével kötöttek Titeket össze. Mit szóltok ehhez?
Igen, hallottuk ezt a mende-mondát. Ha jól tudjuk, ez azért alakult így, mert az emberekkel ellentétben mi éjszaka vagyunk ébren és akkor vadászunk.
Ráadásul a sötét égbolton ilyenkor csak sebesen repülő árnyakat lát az, aki felnéz. Megértjük, hogy ez hátborzongató, de aggodalomra semmi ok. Mi éjjel csak azzal vagyunk elfoglalva, hogy megvacsorázzunk.
Ha már szóba hoztátok az ételeket, mi a kedvencetek?
Hmm, nekem az egér és a patkány a kedvencem!
Azokat én is nagyon szeretem elfogyasztani! Vadon élő társaink egyébként előszeretettel vadásznak pocokra és nem ritka, hogy rovarokat is zsákmányul ejtenek.
Ha jól tudom, ezek a rágcsálók nagyon fürgék tudnak lenni. Hogyan szerzitek mégis meg őket?
Ez a kedvenc tulajdonságom! Hangtompítós tollaink vannak! Ennek köszönhetően teljesen hangtalanul repülünk az éjszaka sötétjében és szinte egy pillanat alatt elkapjuk a zsákmányunkat.
Én a rendkívül éles látásunkat szeretem a legjobban. Szemünkkel a vaksötétben is könnyen kiszúrjuk az alattunk mocorgó pockokat és egereket. Itt megragadnám az alkalmat, hogy eloszlassak egy tévhitet. A látásunk nemcsak éjjel, de nappal is kiváló.
Nézzenek oda! Majdnem elfelejtettük! A hallásunk is hatalmas segítség a vadászatok során. A többi bagolytól eltérően, a mi fülnyílásaink asszimmetrikusan helyezkednek el, így a hang forrását képesek vagyunk hajszálpontosan meghatározni.
Azt mondják, hogy amit a bagoly nem tud megemészteni, azt kiköpi. Hogy kell ezt elképzelni?
Ez így igaz. A csontokat és a szőrt a gyomrunk nem emészti meg. Helyette kis hengerek formájában távozik belőlünk.
Igen, ezért ha egy olyan területen kirándulsz, ahol tudod, hogy sok bagoly él, érdemes a lábad elé nézned, hátha találsz egy ilyen kis köpet csomagot. A benne lévő csontokból biztosan tudhatod, hogy az egy bagolyé és nem mondjuk a sasé.
Hűűű, rengeteg érdekességet megtudtunk most rólatok. Üzennétek valamit a látogatóknak?
Mindenképpen! Nekünk az ősz a legkedvesebb évszakunk, mert ilyenkor a vadasparki fák gyönyörű színekben pompáznak. Ráadásul a téli álom előtt sok szomszédunk még sürög-forog, készülődik, és Fickó, a gímbika is elemében van. Gyertek és látogassatok meg minket!
