2020.06.02 16:36
Egy helyes, aranyos kis állat lett a májusi hónap állata a Budakeszi Vadasparkban: a nyest. Mi jellemzi ezt a fajt, amit gyakorta összetévesztenek más kisragadozókkal? Büdi, a Vadaspark nőstény nyestje mesél nekünk fajtársairól, magáról és sok-sok érdekességről.
- A hónap állata interjú májusi kiadásában újabb különleges fajt köszönthetünk: a nyestet. Azt hiszem, most is lesz miről beszélnünk, hiszen a nyest…
Büdi (közbevág): Bocsánat, hogy rögtön átveszem a szót, de tényleg annyi mindent tudnék mondani a fajomról. Mindenekelőtt azt, hogy…
- Elnézést, de talán kezdjük azzal, hogy mesélj magadról az olvasóknak, kérlek. Te vagy Büdi, a Budakeszi Vadaspark egyetlen és nőstény nyestje. Mit kell rólad tudni? Bevallom őszintén, elég furcsa neved van. Csak nem azért, mert…
Büdi (nevet): Hát jó, kezdjük ezzel. Tehát: nem véletlenül hívnak Büdinek. A nyesteknek ugyanis jellegzetes pézsmaillata van, ami több célt is szolgál. Elriasztja a ragadozókat, aztán az ízünket is kellemetlenné teszi, ha valamelyik mégis arra vetemedne, hogy minket néz ki zsákmányul. A területünk megjelölésében is van szerepe, mivel úgynevezett territoriális, azaz egy bizonyos területen élő faj vagyunk. És persze a párkeresésben is számít. Vagyis egymás számára egyáltalán nem vagyunk kellemetlen szagúak, sőt, számunkra ez a legjobb illat!
- Annyi hozzátok hasonló kisragadozó van, hogy könnyű összekeverni velük. Nyest, nyuszt, menyét. Igazítsd el az olvasókat, légy szíves, mi a különbség köztetek és a többi faj között!
Büdi: Azért kevernek minket össze ezekkel az állatokkal, mert eléggé hasonlítunk egymásra. Nézz csak rám! Milyennek látsz? A nyestek testalkata hosszúkás, karcsú, bundánk barnás, és a mellkasunkon nagy fehér folt díszíti, ami a lábunkra is lehúzódik. Na most, a nyusztoknál a mell és a toroktájék narancssárgás színű. A menyétek jóval kisebbek nálunk: a mi 40-50 centis testméretünkhöz képest feleakkorák, az a bizonyos fehér folt pedig az egész hasukon végig ér.
- Hol, merre élnek a nyestek?
Büdi: Elég sok helyen lehet találkozni velünk a világban. Európában Skandinávia kivételével szinte mindenütt, a Közel-Keleten, Kis- és Közép-Ázsiában, egészen a Himalája térségéig. Leginkább a nyíltabb, sziklás, bokros területeken, de van úgy, hogy akár 4000 méteres magasságban is megjelenünk, tehát a magashegységekben is.
- Azért azt se hallgassuk el, hogy a városokban is megtelepedtetek, ráadásul elég sok bosszúságot tudtok okozni az embereknek…
Büdi: Már elnézést, de azért élünk a városokban is, mert csökkennek, szűkülnek a természetes élőhelyeink! Meg persze könnyebb így a táplálékszerzés, az igaz. Szeretjük a padlásokat, ott tartózkodni, elbújni.
- Meg még valamit: el sem tudod képzelni, mennyire idegesítő tud lenni, ha valaki meglátja a kocsija motorházát egy nyest ténykedése után. Ugye, sejted, mire gondolok?
Büdi: Jó, ez igaz. Igen, bebújunk az autók motorterébe, ahol megrágjuk a kábeleket. De ha már itt tartunk, elárulom, hogy a kutyákat nagyon nem szeretjük. Most tudom, hogy magam meg a fajtársaim ellen beszélek, de a kutyák vízbe áztatott szőrével, vagy a vizeletükkel tudnak minket távozásra bírni az emberek, az ilyen szagokat ugyanis nem tudjuk elviselni. Csapdákkal viszont nem sokra mennétek ellenünk, azokat elkerüljük. Meg ami még veszélyes ránk nézve, az a városi közlekedés. Sajnos megesik, hogy a nagy forgalomban elütnek egy-egy nyestet…
- Akkor beszéljünk inkább vidámabb dolgokról. Hogy telnek a napjai egy természetben élő fajtársadnak?
Büdi: Mi, nyestek, jól mászunk, jól mozgunk szőrtelen tappancsainknak és karmainknak köszönhetően, mégis inkább a talajon élünk. Éjszaka, hajnalban vagyunk aktívak, akkor vadászunk. Étlapunkon kisemlősök, rovarok, madarak szerepelnek, desszertként gyümölcsök, tojások.
- Ha már itt tartunk: neked mi a kedvenced?
Büdi: A tojás! Lyukat rágok rajta, kiszívom a belsejét, és csak a héját hagyom meg,
- Lassan közeledünk a nyárhoz. Úgy tudom, ez az évszak nagyon fontos az életetekben.
Büdi: Bizony! Mégpedig a szaporodási időszakunk miatt, ami nyár közepére esik. A frigy után 230-275 napra születnek az utódok. A téli hónapok alatt megáll az embriók fejlődése, és csak a tavaszi időszakban indul újra. Ezt szakkifejezéssel úgy hívják, hogy embrionális diapauza. Tudtad, hogy ilyen csupán az őzeknél fordul elő?
- Nem. És mondd csak, hány évet él egy nyest?
Büdi: Természetben általában 3-4 évet, de hallottam már 10 éves „nyestmatuzsálemről”. Állatkerti körülmények között 18 éves fajtársamról is tudok.
- Apropó, állatkerti körülmények! Te hogy élsz, mit csinálsz a Vadasparkban?
Büdi: A nap nagy részét alvással töltöm. (Nevet.) Jobbára éjszaka mozgok, hiszen, ahogy már mondtam, ránk ez jellemző. Amit nagyon szeretek, az az, hogy bebújok a gondozók pulcsijába, meg nyalogatom a kezüket.
- Nemrég újra kinyitott a Vadaspark. Mit üzensz a látogatóknak?
Büdi: Már alig vártuk, hogy újra jöhessenek! Várjuk a kicsiket, nagyokat egyaránt, jó megint találkozni. Ügyeljenek a szabályok betartására, hiszen most kicsit más az élet. De azért látogassanak el hozzánk, hozzám bátran!