Hatalmas mérföldkő a Vadmacska Fajmegörző Projektünkben – Szaffi, a vadmacska története, 2. rész

Mikor Szaffi a gondozásunkba került, már gyanítottuk, hogy nem házi macska a kisasszony. Mind viselkedéséből, mind kinézetéből. De miket

 láttunk küllemileg rajta, ami miatt úgy vélekedtünk, hogy nagy eséllyel vadmacska a mentett kölyök?
Mutatjuk:
A vadmacska kölykök bundája sokkal hosszabb és tömöttebb, mint egy cirmos házi macska kölyöké.
Oldalán a kontrasztos minták leginkább csíkokat formálnak, míg a házi macskáknál pöttyökbe mennek át.
Bundája színe vöröses barna és nem szürkés árnyalatú.
Farkincáján már ilyen idősen is jól láthatóak a megszakítás nélküli sötét gyűrűk és a tompább farokvég.
Hátát megnézve, jól látható az egy csíkból (nem többől) álló hátcsík, mely a farka tövénél abba marad és nem folytatódik tovább a farkincáján.
Az alábbi képen láthattok egy nagyon jól szemléltető összehasonlítást egy házi macska (bal) és egy vadmacska (jobb) kölyökről.
Ha hasonló kinézetű elárvult kölyökmacskát találtok az erdőben és bizonytalanok vagytok a felől, hogy házi vagy vadmacska lehet, ne habozzatok felkeresni minket, örömmel segítünk!

Miután kiderült az erdőben talált macskakölykről, hogy genetikailag tiszta vadmacska, több szakemberrel konzultálva és az állat jólétét és viselkedését is figyelembe véve, el kellett döntsük, hogy mi lesz a kisasszony sorsa.
Szaffi kifejezetten vad viselkedést mutat – karmol, harap,
kerüli az ember társaságát – kezeléshez (pl. oltás, vérvétel) való megfogása csak egyszerre több szakember összehangolt munkája során hálóval és vastag kesztyűvel kivitelezhető (még úgy is, hogy mindössze 6 hetes kisállatról van szó).
Így az állat jóléte szempontjából az elsődleges célünk, Szaffi felnevelése, felkészítése az önálló életre és visszaengedése a természetbe.
Mivel a terv, az volt a kölyök vadmacskával, hogy miután felnőtt, megerősödött, felkészítsük a szabad életre és visszaengedjük természetes élőhelyére, ezért Szaffit nem lehetett látni a Vadaspark bemutatott állatai között.
A kismacska egy emberektől elszigetelt, külön kifutóban volt elhelyezve, ahol csak nevelőjével találkozott, de vele is csak az etetés és takarítás idejére. Miközben Szaffi az elkülönített kifutóban nevelkedett, nekünk rengeteg dolgot meg kellett terveznünk, mire eléri azt a kort, hogy szabad macska lehessen. Első sorban meg kellett találnunk az elengedéshez a megfelelő helyszínt. Miért olyan nehéz ez? Nem csak annyi, hogy elvisszük egy szép erdőbe és elengedjük?
Persze, ezt is meg lehet tenni, de amennyiben az élőhely valamilyen oknál fogva nem megfelelő a számára (nincs elég táplálék, túl sok a konkurencia, közel vannak az autóutak/települések), akkor akár a halálába is küldhetjük őt. Éppen ezért részletes feltérképezést igényelt a tervezett elengedés helyszíne.
Azonban a rejtőzködő életmódot folytató, territoriális vadmacska feltérképezése nem könnyű. Éppen ezért nehéz megmondani, hogy egy adott élőhelyen hány egyed él és azok mekkora területet foglalnak el. Kihívásokkal teli vállalkozás felfedezni egy olyan élőhelyet az elengedésre szánt vadmacskának, ahol biztosan nem egy azonos nemű fajtársa területére engedjük be, de képes lesz találni magának tiszta vérű, ellenkező nemű, szaporodásra hajlandó vadmacska társat. Továbbá olyan helyet találni, ahol minimális az emberi zavarás, valamint kicsi annak az esélye, hogy az elengedett vadmacska lehetőleg ne keveredjen kóborló házi macskákkal.
Share on facebook
Share on email