Sárga-fekete csíkos, zümmögő, szárnyas kis barátaink nélkül aligha lenne élet a Földön. A Méhek Világnapja a bolygó legfontosabb élőlényére, a méhek szorgos, beporzó munkájára és az ökoszisztémában betöltött nélkülözhetetlen szerepükre hívja fel a figyelmet. Ennek alkalmából érdekességeket gyűjtöttünk most össze Nektek.
- A beporzók
A beporzók elengedhetetlenek a biológiai sokféleség fenntartásához, a mezőgazdaság működéséhez és számos növényfaj reprodukciójához.
A gazdasági növények 70%-át rovarok, vagy más beporzók porozzák be. Tevékenységük pénzben is mérhető. A világ élelmiszer termeléséből *235- 577 milliárd dollár az a mennyiség, amit közvetlenül a beporzóknak köszönhetünk.
A beporzás fontos munkáját azonban nemcsak méhek végzik, hanem más állatok is. A mérsékelt égövben a méhek, szúnyogok, éjjeli,- és nappali lepkék, néhány darázs faj, bogarak, sőt még a csigák is lehetnek beporzók. Az egzotikus tájakon egyes madár,- emlős,- és hüllőfajok is végeznek beporzást.
A beporzás során a rovarok számára elsődleges cél a virágpor és a nektár gyűjtése, vagyis a táplálékkeresés. Eközben azonban óhatatlanul is elvégzik a növények számára hasznos munkát.
A növények és beporzóik között nagyon gyakran különös specializáció figyelhető meg. Vagyis egyes növényfajokat csak bizonyos beporzók tudnak beporozni. Az éjszaka nyíló virágok illata például erősebb, mivel az éjszakai sötétségben a színükkel kevésbé tudnák odavonzani megporzójukat. A madarak által megporzott növények pedig több nektárt tartalmaznak, mivel a madarak inkább a nektár miatt keresik fel a növényeket, mintsem a virágpor miatt.
Tudtad?
Globálisan az 1990-es évektől észlelhető a beporzó fajok eltűnése. Magyarországon egyenlőre nem észlelhető jelentős csökkenés, ennek ellenére mégis a 24. órában járunk, hogy megakadályozzunk egy ökológiai láncreakciót.
- Egy kaptár élete
A méhek államalkotó rovarok, vagyis megosztják a család fenntartásának terheit egymás között. A méhcsalád akár 70 000 egyedből is
állhat. A kaptáron belül minden rovar pontosan tudja a feladatát.
A család legfontosabb egyede a méhkirálynő. A dolgozókkal ellentétben akár 3 évig is élhet. Feladata az utódok létrehozása, a peterakás. Egyetlen nap alatt több mint 200 petét is rak. A petéket csak tiszta sejtekbe rakja, amit előtte gondosan leellenőriz.
Nem minden méh egyforma. A királynőn kívül dolgozók és herék alkotják a családot. A dolgozók mindannyian nőivarúak. A herék hím ivarúak. A fullánktalan hímek nem gyűjtenek, egyetlen feladatuk a királynő megtermékenyítése, ezzel hozzájárulva a méhek újabb generációjának létrejöttéhez. Ellentétben a dolgozókkal, nekik nincs egyedi illatuk, ami csak az adott családra jellemző, ezért őket beengedik más kaptárakba is, ahol ehetnek a felhalmozott virágpor- és nektárkészletekből.
Tudtad?
Míg a dolgozók mindössze 8-10 méter magasra tudnak felrepülni, addig a herék és a királynő akár 30 méter magasságig is felrepülhet.
A herék tevőlegesen nem járulnak hozzá a kaptár életéhez. A megtermékenyítés utáni időszakban, vagyis nyár vége felé, amikor már egyre kevesebb a gyűjthető virágpor és nektár, a kaptár készletei szűkössé válnak, ezért a heréket elűzik, akik az egyre hidegebb éjszakák során elpusztuknak
A dolgozó méhek kikelésük utáni napokban a kaptárt takarítják, ezután a lárvák ellátása, etetése a feladatuk. Tizennégy napos korukban már a beszállított virágport dolgozzák fel.
A kaptár építése is a fiatalok dolga. Ezután őrök lesznek, akik ellenőrzik a hazarepülő méheket a bejáratnál. A lepkéket, darazsakat és más rovarokat a mozgásukról ismerik fel, az idegen családokból származó méheket pedig az illatuk segítségével különböztetik meg.
A betolakodók akár az életükkel is fizethetnek. A kaptár biztonsága függ az őrök munkájától. 21 napos korukban, vagyis kb. az életük felénél már kirepülhetnek a kaptárból és gyűjtőkké válnak ők. A felderítők feladata, hogy akár több kilométer távolságot is bejárva keresgélik a legédesebb nektárt, amelyből mintát vesznek. Visszaviszik a kaptárba, ahol táncukkal elmesélik a többieknek, hogy hol található a forrás. A felderítők munkájára azért van szükség, hogy ne pazaroljanak felesleges energiát arra, hogy az összes gyűjtő méh keresgél, hiszen egyszerre akár több ezer rovar is kint lehet a kaptárból.
- A méz
Egy üveg méznyi nektár összegyűjtéséhez egyetlen méhecskének annyit kellene repülnie, hogy akár a Holdig is el tudna
repülni. Ez nagyjából 380 ezer km-t jelent, ami egy ilyen pici rovar számára bizony feladná a leckét.
Természetesen ez rengeteg munka lenne egyetlen rovarnak, ezért a kaptárból akár több ezer rovar is úton lehet egyszerre. A beszállított
nektár a lépsejtekbe kerül, ahol az érlelő dolgozók többször felszívják és leadják a nektárt, ezáltal különböző enzimekkel dúsítják. Ezután a szárnyuk rezegtetésével elpárologtatják a felesleges vizet, így az besűrűsödik. Ha a méz víztartalma 18% alá csökken, akkor van kész. Ezután a feltöltött lépsejteket viaszréteggel borítják be.
A méz fontos élelemforrás a méheknek. A méhész ezt tiszteletben tartva csak a feleslegeset veszi ki a kaptárból.
Gyűjtőhelytől függően a méznek más és más lehet az íze, ezért nem szabványosítható.
Érdekesség:
A méz sosem romlik meg, akár több ezer éves lelet is fogyasztható lenne, ám érdemes egy éven belül elfogyasztani, mivel illóanyagai távoznak belőle, így romlik az élvezeti értéke.
Magyarországon 93000 km²-en 30 000 t mézet termelnek a méhcsaládok. 2014-ben a magyar akácméz hungarikummá vált.
A mézen túl
A méhek nem csak mézet termelnek, hanem több más anyagot is, amely az ember számára hasznos és értékes, beltartalmi összetevői miatt
fontos. A propoliszt több anyagból keverik össze. Ezt a természetes fertőtlenítőszert, amely számos gomba, vírus és baktériumtól is véd, olykor a kaptár repedéseinek javításához is használják. A méheknek nektárkeresés során az egész testét belepi a virágpor – ezzel végzik el a beporzást – majd az összegyűjtött virágport a lábuk oldalán található pollenkosárkákban szállítják a kaptárba. Az ember számára a virágpor étrendkiegészítőként és az allergia kezelésben is hasznos. A lépsejteket méhviasz alkotja. Már Egyiptomban is használták a mumifikálások során. Napjainkban megtalálható számtalan festékben, kenőcsben, bőrápoló krémben.
- Milyen veszélyek fenyegetik a méheket?
A méhek életükkel nem csak a biodiverzitás fenntartásához járulnak hozzá, hanem a gyümölcsfák és haszonnövények beporzásával nélkülözhetetlen munkát végeznek az emberiség számára. Létszámuk csökkenésével, vagy akár néhány faj kihalásával veszélybe kerülhet az emberiség élelmiszer termelése. Jelenleg a 24. órában vagyunk, hogy megakadályozzunk egy ökológiai láncreakciót.
A méheket és más beporzókat egyaránt fenyegető veszély leginkább a monokultúra, vagy a nagy táblás mezőgazdálkodás. Jellemzője, hogy több száz km²-nyi területen ugyanazt a haszonnövényt termelik, mely egyszerre, egy időben virágzik.
Egy méh akár 5 km-re is eltávolodik a kaptártól. A nagy mezőgazdasági táblák azonban ennél sokkal tovább nyúlnak el, így ezek a rovarok nem találnak más nektárforrást, miután a haszonnövények elvirágzottak. Szintén nagy veszélyt jelent számukra a különböző kemikáliák használata. Magyarországon jelenleg nem használható olyan vegyszer, mely ártalmas lehet a méhek számára, azonban ezek kombinációjának hatása nem mindig ismert. A háziméheket azonban egy belső ellenség is sújtja. Ez pedig a Varroa atka, mely akár egész kolóniákat képes kipusztítani.
- Hogyan segíthetünk a méheknek?
Tévhit, hogy a méheknek segítünk azzal, ha cukros vizet, vagy cukorszirupot teszünk ki. A méhészek a nyár végi – őszi időszakban valóban szokták etetni, vagy szirupoztatni a méheket, de csak ebben az időszakban és ehhez a feladathoz nagy szakértelem és a méhcsaládok alapos ismerete szükséges.
Tegyünk ki tiszta vizet
Tiszta víz kihelyezésével viszont nem csak a méheknek, hanem nagyon sok más rovarnak is jót teszünk. Érdemes kavicsokat tenni a vízbe, hogy azok pereméről tudjanak inni a rovarok, mert a meredek peremű tálak széléről belecsúszhatnak és megfulladhatnak.
Ültessünk virágokat
A legegyszerűbb és egyben leghasznosabb módja a segítségnyújtásnak, ha minél több és többféle virágot ültetünk. A méheknek az is nagy segítség, ha csak pár négyzetméternyi felületen tudunk ültetni virágokat. Nem is gondolnánk, de ha kertünkben a füvet nem nyírjuk túl gyakran, csak két –, háromhetente, akkor a fű közt lévő virágokból is tudnak gyűjteninektárt és virágport. A jól felszerelt kertészeti boltokban lehet kapni virágos fűmag keveréket, mely a kertünk dísze is lehet.
Tervezzünk méhbarát kertet
A méhek életében a nyár végi időszak a legkritikusabb, mert ilyenkor már nagyon kevés virágzó növényt találnak, amiből gyűjteni lehet.
Ezért a méhbarát kert tervezésekor fontos szempont, hogy olyan lágyszárú és fásszárú növényeket ültessünk, melyek egész évben folyamatosan, váltakozva virágoznak.
Készítsünk rovarhotelt
A vadméhek közül a legtöbb faj nem kolóniákban él, hanem magányosan. Ezeket a rovarokat rovarhotelek – vagy más néven darázsgarázs – telepítésével segíthetjük. A magányos rovarok csak rovarbölcsőnek használják a rovarhotelt, nem költöznek bele. Ezért nem is védik azt. Így teljesen biztonságos, bárhova kitehetjük, akár óvoda udvarára, teraszra, kertbe is. Könnyen készíthetünk otthon is darázsgarázst megmaradt nádfonatból, téglából, tűzifának összefűrészelt fákból, de tehetünk bele rőzsét is.
Ha védjük a méheket, akkor óvjuk a természetet is! Ha sok mézet fogyasztunk, akkor védjük a saját egészségünket!
