Miért nem szaporodhatnak egymással a hiúzaink?

A Budakeszi Vadaspark két hiúznak ad otthont. Csabinak (születési idő: 2009.05.11.), a 12 éves hím kárpáti hiúznak (Lynx lynx carpathicus) és Ritának (születési idő: 2010.05.15.), a 11 éves nőstény északi hiúznak (Lynx lynx lynx). Míg Csabi 2014-ben, addig Rita négy évvel később, 2018-ban érkezett a Vadasparkba. Ez idő alatt sokak kedvencévé váltak.

Hiúzainkkal kapcsolatban gyakran felmerülő kérdés, hogy miért kell várni a „hiúz szerelemre”? Miért nincsen szaporulat?

A kérdést ebben a cikkben igyekszünk megválaszolni.

A hiúzok szaporítása hatalmas felelősség. Amellett, hogy alapos felkészülést igényel, függ az egyedek alfajától, különleges jellemzőitől, valamint további komoly fajmegőrzési szabályozásoktól is.



Csabi és Rita csak szomszédok lehetnek

Ennek legfőbb oka, hogy Csabi egészségügyi problémája (rejtett heréi) miatt ivartalanítva lett. Fontos tudni, hogy az

állatok esetében a rejtett here idővel súlyos betegséget is okozhat, akár életveszélyessé válhat. Ha a hasüregben marad, gyakran okoz rákos elváltozásokat, melyet az ivartalanítással könnyen meg lehet előzni.

A másik okot pedig a fajtájuk típusában kereshetjük. Egy fokozottan védett állat szaporítása nem olyan egyszerű, mint ahogyan azt sokan gondolják. Nem elég ehhez bármilyen hím és nőstény állat.

Komoly fajvédelmi szabályok betartása szükségesek ahhoz, hogy a különböző alfajba tartozó hiúzok tiszta vérvonalát hosszú távon is megőrizhessük. Aki nem így tesz, az nemcsak szabályokat sért meg, de veszélybe sodorja a tisztavérű fajok állományainak fennmaradását is. Mint sok más, fokozottan veszélyeztetett faj, úgy a hiúzok esetében is rendkívül fontos a keverék szaporulat elkerülése, a felelőtlen szaporítás megakadályozása.

Fontos tiszteletben tartani a különböző fajok és alfajok közötti határokat és ezeket nem összekeverni, összemosni egymással.





Pár szó a hiúzok rendszertanáról 

A macskaformák (Felinae) alcsaládjába tartozó hiúzok (Lynx) nemzetsége négy ma is élő fajt foglal magába:

  1. Az eurázsiai hiúz (Lynx lynx) faj összesen 9 alfaját különböztethetjük meg, melyek közül három él Európában, hat pedig Ázsiában fordul elő.

Az alfajok:

  • északi hiúz (Lynx lynx lynx); élőhelye Észak- és Kelet-Európa, Ázsia; Rita ebbe az alfajba tartozik
  • kárpáti hiúz (Lynx lynx carpathicus); élőhelye a Kárpátok vonulata, Közép-Európa; Csabi ebbe az alfajba tartozik
  • balkáni hiúz (Lynx lynx balcanicus); élőhelye a Balkán-félsziget

A további alfajok Ázsiában élnek:

  • kaukázusi hiúz (Lynx lynxdinniki)
  • himalájai hiúz (Lynx lynx isabellinus)
  • altaji hiúz (Lynx lynx wardi)
  • irkutszik hiúz (Lynx lynxkozlovi)
  • szibériai hiúz (Lynx lynxwrangeli)
  • amuri hiúz (Lynx lynx stroganovi)
  1. ibériai hiúz (Lynx  pardinus); élőhelye Európa, Ibériai-félsziget
  2. kanadai hiúz (Lynx canadensis); élőhelye Észak-Amerika
  3. vörös hiúz/bobcat (Lynx rufus); élőhelye Észak-Amerika

Látható, hogy a mi hiúzaink is két külön alfajba tartoznak: Csabi kárpáti hiúz, Rita pedig északi hiúz. Még ha Csabi ivaros is lenne, akkor sem lenne szabad őket szaporítanunk egymással.

Gondoljunk csak legkedvesebb házi kedvenceinkre, a kutyákra. Ha például egy német juhász kant és egy labrador szukát pároztatunk, akkor azzal nem a fajtatiszta, hanem a keverék állományt gyarapítjuk. Hasonló elven alapul a hiúz fajok és alfajok tisztaságának megőrzése is.





Fajmegőrzés tudatosan

 Az eurázsiai hiúz, mint faj az IUCN (International Union of Conservation of Nature = Természetvédelmi Világszövetség) besorolása alapján a „nem fenyegetett” kategóriába tartozik. Azonban Magyarországona hiúzt a fokozottan védett állatok közé soroljuk (természetvédelmi értéke: 500 000 Ft).

A fajmegőrzési programok elősegítik a veszélyeztetett fajok, mint például a hiúz állatkertben történő szaporítását. AzEurópai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA) populáció-menedzsmentjének négy szintjét különítjük el, azok intenzitásától függően (EEP, ESB, MON-P, MON-T). Jelen esetben a hiúznál az állatkerti állomány felmérése, adminisztrálása megkezdődött, de tenyészprogrammal még nem rendelkeznek. Tehát az Európai Törzskönyvi Program (ESB) tartalmazza azokat az adatokat, ami alapján az állatkertek a törzskönyvvezetőjétől kérhetnek ajánlást az adott állatfaj beszerzését, szaporítását illetően. Jelenleg közel 150 törzskönyvi program (ESB) zajlik Európában, amelyek közül a Budakeszi Vadasparkban két faj, az Eurázsiai hiúz (Lynx lynx) és az Európai barnamedve (Ursus arctos)) tartásában veszünk részt, továbbá az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EEP) keretén belül Európai szürkefarkast (Canis lupus) mutatunk be.

A veszélyeztetett állatok cupidoja: a törzskönyvvezető

Ahhoz, hogy ezek a törzskönyvi programok megfelelően, rendezetten működjenek, az adott fajhoz egy törzskönyvvezető tartozik, aki többek között felel a fajok nyilvántartásáért. Ismernie kell az európai  állatkertekben élő adott fajhoz (ebben az esetben a hiúzhoz) tartozó egyedek számát, nemét, életkorát, az állatkert kapacitását, felszereltségét, az állatok törzskönyvét, rokoni szálait. Ezeket figyelembe véve dönthet afelől, hogy az előre kidolgozott törzskönyvi program alapján az állatkertekben élő hiúzok közül, melyik egyed melyikkel szaporodhat.

Felelőtlenség lenne, ha két – egyazon helyen élő – hiúzt mindezek ismerete nélkül szaporítanánk.

A törzskönyvvezető dönti el, hogy mely állatkertekben lévő hiúz szaporodhat és ő keresi meg számára a legmegfelelőbb partnert.

Feladatai közé tartozik még az is, hogy a megszületett kölykök közül kiválasztja, melyek maradnak fogságban és szaporítják tovább az állatkerti állományt, és mely kölykök engedhetőek vissza a szabadba. A visszaengedés szintén egy komoly procedúra, hiszen az állatnak elég életképesnek kell lennie ahhoz, hogy megállja a helyét a természetben is. Emellett a szabadon engedés helyét komoly munka előzi meg. Ha például Magyarországon egy állatkertben hiúzkölykök jönnének a világra, az nem jelenti feltétlenül azt, hogy Magyarországon is lesznek szabadon engedve.

Miért vannak a hiúzaink fogságban, ha nem szaporodhatnak?

Oktatás

Az állatkertekben, vadasparkokban bemutatott egyedek fajuk nagykövetei, ha megismered őket, tanulsz róluk, utána sokkal többet tudsz segíteni a megvédésükben is. A Budakeszi Vadasparkba látogatók sokszor nem ismerik fel a hiúzt, párducnak, gepárdnak gondolják, meglepődnek, hogy milyen nagy a termete és hogy tényleg előfordul a hazai erdőkben is.

Kutatás

Az állatkertben tartott állatokról sokkal könnyebb információt gyűjteni, megfigyelni a viselkedésüket, tanulmányo

zni és vizsgálni életmódjukat. Ezeket az információkat a későbbiekben a természetes élőhelyen élő társaiknál is felhasználhatjuk. Például Csabitól és Ritától többször is kértek szőr és ürülék mintát, amiket különböző kutatásokban ( https://budakeszivadaspark.hu/kutatasokban-is-reszt-vesz-a-budakeszi-vadaspark/ ) használtak fel.


Fajmegőrzés

A biológiai sokféleség megőrzésének legjobb módja a természetes élőhelyen történő védelem. Bizonyos esetekben a természetes élőhelyen kívüli védelem nélkülözhetetlen egy faj megmentéséhez. Jó példa erre az állatkertek tevékenysége, hiszen azok segíthetnek egyes állatfajok kihalásának megakadályozásában. Az ott tenyésztett, majd visszavadított és szabadon engedett egyedek gyarapítják a természetes populációk egyedszámát és genetikai változatosságát. Ám most már mindenki tudja, hogy ezt is felelősségteljesen, átgondoltan, megfelelő szakmai alapokra helyezve lehet jól kivitelezni.

 

Felmerülhet még az a kérdés, hogy ha nem szaporodhatnak, akkor miért nem segítjük úgy a vad állományukat, hogy Csabit és Ritát engedjük vissza a természetbe?

 

Az állatkerti állatok nagyon nagy százaléka generációk óta fogságban született. Ha őket nem a születésük pillanatától kezdve visszavadításra nevelik, akkor felnőtt korukban veszélyt jelentene számukra, ha minden előzmény nélkül kiengednék őket a természetbe. Ők soha nem tanultak meg vadászni, élő állatot elejteni. Nem félnek az embertől eléggé, nem ismerik a természetes ellenségeiket, a természetben való túlélés fortélyait.

Az állatkertek és a vadasparkok szerepe tehát meghatározó. Küldetésük a természet megismertetése, a fajok tisztaságának megőrzése, a kutatási programok kivitelezése, melyet szakszerűen összeállított programok alapján kivitelezünk.

Share on facebook
Share on email