Miért dagonyázik a vaddisznó?

Magyarország egyik leggyakoribb nagyvad faja, a vaddisznó. Legtöbb hazai erdőnkben összefuthatunk ezekkel a kis tömzsi, közkedvelt, de azért félelmet keltő megjelenésű nagyvadunkkal. Táplálékszerzés céljából az erdőkből bizony előmerészkedik a szántóföldekre is. Na de hol bukkanhatunk leggyakrabban a nyomukra? Biztos hallottatok már a dagonyákról. A vaddisznók előszeretettel tanyáznak a dagonyák környékén, ilyenkor, ha nem is magára az állatra, de nyomaira biztosan ráakadhatunk.

De mi is a dagonya és miért szeret ennyire körülötte sündörögni a vaddisznó? A dagonya egy vizes, sáros gödör, vagy mélyedés, melyben a vaddisznő, de akár más nagyvad fajunk is – gímszarvas, dámszarvas – is szívesen meghempereg. Több oka is van annak, hogy a vaddisznók előszeretettel mártóznak meg a jó, vaskos sárban. Egyik oka, hogy hűsiti az állat testét a meleg napokon, ahogyan a nedvesség párolog el a szőréről és bőréről, továbbá a sárréteg napvédőként is funkcionál, mert nem éri közvetlen, erős napsugárzás a bőrét. Ezzel lényegében megelőzi a bőrének a leégését. További haszna is van ám a sárnak. Ne gondoljuk, hogy csak minket bosszanthatnak a külső élősködők, mint a szúnyog, kullancs, bolha. Ez bizony a vaddisznókat is eléri és ugyan úgy kellemetlenségeket okoznak nekik. Dagonyázás után, a megszáradt sár a bőrükön és a száraz sártól összetapadt szőrük, egyfajta pajzsként funkcionál a vérszívó élősködőkkel szemben.

Ha tudjuk, hogy valahol a közelünkben, ahol sétálunk, túrázunk található dagonya, érdemes csendesen megközelíteni, mert remek gyűjtőhelyéül szolgál több vadfajunknak is, nem csak a vaddisznónak, hisz nem csak fürödni, de inni is járnak oda az állatok. Azonban, ha nem találunk ott éppen vadat, megéri körül pásztázni a helyet lábnyomok után, hogy megtudjuk kik jártak ott előttünk. A vaddisznó nyoma könnyen felismerhető, elkülönül a többi vadfajétól. Lábuk párosujjú patás, így elsőnek egy páros patában végződő lábnyomot keressünk. Ha megtaláltuk és ezek ráadásul még kiegészülnek a patanyomok mögött két, kisebb körömmel, akkor az bizony vaddisznó lábnyom. Mind nekik, mind a szarvasféléknek a 2. és 5. ujja feljebb helyezkedik el, mint a 3. és 4. körmük. Ezeket a kisebb körmöket fűkörömnek hívjuk, melyek a vaddisznóknál a földig érnek és nyomot hagynak, míg a szarvasféléinknél nem érintik a talajt.

Végül, a lábnyomok mellett akár a környező fákat megvizsgálva is állatok jelenlétére bukkanhatunk. Vadjaink, dagonyázás után előszeretettel dörgölik le magukról a felesleges sárréteget a fák törzsein. Dagonyák körül a fatörzsek gyakran már simára koptak és sárosak. Ha ez a megszáradt föld réteg relatíve alacsonyan helyezkedik el, 80-90 cm magasságban, akkor valószínűsíthető, hogy vaddisznó vakarózott a helyszínen.

Share on facebook
Share on email